Némi családnév nyomozás

A családnak egyik, alább említendő jeles tagja II. Sándor, a hires törvénytudós, családja nevének s eredetének nyomozása közben több jegyzést hagyott maga után, melyek az Ensel névnek régiebb oklevelekben is eléfordulásáról tanuskodnak, anélkül, hogy a család eredetére és nevének származására eldöntő adatokat nyújhatnának.
Igy Jensul = Jensöl 1278-ban mint nagyszombati biró emlitetik. Fejér Cod. dipl. tomo V. vol. 2. p. 475. – Jenslin
1340-ben előfordul, mint iktató királyi ember Jakabnak fia Jensel lásd Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 483.
keresztnév előfordul 1351-ben Pozsony megyei birtokosok közt. Fejér Cod. Dipl. tomo IX. volt. 2. p. 133. –

Mindezek csupán az Ensel család névnek keresztnévbőli származását igazolhatják. A Réső név is, bár errenézve hasonló adatok kevésbbé hozhatók fel, valószinűleg egykor keresztnév gyanánt szerepelt. Hogy pedig a Jensel név egyszersmind családnévvé is lőn, tanusitja az, hogy 1457-ben e néven István és János a vajkai birtokosok közt említetnek, állitólag a pozsonyi káptalan levéltára szerint.* hogy Rudolf király uralkodása idejében már a család a nemesek sorában állt.

A Réső család hol Résőnek, hol Réső Enzselnek van írva. Sőt, helytelenül Réső Enselnek is van írva.
Az Enzsel név 1829 óta fordul elő, és pedig pontosan kiírt "zs"-vel. A régi időkben azonban a "zs" betűt szokták úgy is írni, hogy a "z" helyett csak egy hiányjelet írtak, tehát Enselnek írták, de Enzselnek olvasták. Később a család egyes tagjai a régi írásmódot félreértették, és Enselnek mondták és írták magukat. Több helyen így van az anyakönyvi bejegyzés is, de helytelenül. De helyesen használt nevük Réső Enzsel. A Felvidéken, különösen Sáros vármegyében van egy község, amelyet míg magyar volt, Résőnek hívták. Mint az öt család nemes család, ami 1829 óta sok helyen ki van tüntetve az anyakönyvben is, főként a férfiaknál Ns betűkkel rövidítve.

a Családi címer.

Ha ide klikkelsz megnézheted az Réső-Ensel család családi címerét....

A Réső-Ensel család címerén , pajzsban két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal egy jobbra hullámzó zászlót tartanak, a baloldali oroszlán feje fölött csillag ragyog. A pajzsot a szokásos nemesi korona födi.A leírások alapján a családi címer többi részlete ismeretlen . Amikor először olvastam egy 1930-as kiadványban a családi címer létezéséről azonnal foglakoztatni kezdett a gondolat és nyomozni kezdtem. A részletek vélhetően azért voltak ismeretlenek az 1900 után írodott könyvekben mert az Ensel család elvándorlásai és költözései közben a családi címer vélhetően elveszett és feledésbe merült . A címer kinézetére utaló emlékeket a gyűjtők az öregektől a szájhagyomány útján terjedő emlékek alapján határozták meg. Hosszas keresgélés után a Széchenyi Könyvtár központi irattárában találtam rá egy német nyelven íródott századforduló előtti családi címerekkel foglakozó kiadványban . Ha figyelembe vesszük hogy a család 1574-ben költözött Áporkára és 1785-ben Majosházára akkor szinte egyértelművé válik, hogy a címer közel 500 éve nincs az elvándorolt Réső-Ensel család birtokában , hiszen az Áporkára áttelepült ősök a nemesi mivoltuk igazolása mellett telepedtek le és ha birtokukban lett volna nemességük igazolásaként az ősi címer, akkor azt be is mutatták volna és ebből kifolyólag vélhetően az utódok is ismernék . A címer vélhetően a nemesi család vallási üldözöttségének majdan a kolónia teljes áttelepítésének köszönhetően sokadrangú dologként már nem volt olyan fontos dolog és ezért az valahol el is maradt. Jómagam és az előzetes kutatásokat végző emberek sem az áporkai és a későbbi majosházi emlékek között nem akadtunk nyomára a címernek . A címer fekete-fehér de bízom benne illetve reménykedem, hogy az eredeti és használatban levő verzió szines volt. Talán előkerül egy szinezett példány is valahonnan .

---

A család első kétségtelen ősei közül a XVII. század közepén éltek Réső Ensel Mózes és Gáspár, tán egy testvér atyafiak, az utóbbinak csak Péter fiától nemzett György nevű unokájáig ismerjük ivadékát.

Mózses Pozsony megyében a vajkai szék esküdtje volt 1640-ben, ennek fia Márton szintén Vajkán lakozott s két fiúnak atyjává lőn, úgymint Jánosnak, ki Vajkán maradt, és I. Mihálynak, ki 1647. táján született és 1686. táján Nyitra megyében MagyarSoókra telepedett, és 1715. Nyitra megye előtt Ensel alias Réseő néven nemességét igazolta, a többi közt azt is, hogy elei már Rudolf király alatt nemesek voltak.
Meghalt 1729. évben korának mintegy 82. évében.
Hitves társa Tóht Ilona volt, kitől öt fia, egy leánya maradt, kik mindnyájan az egymással összeforrt Sók és Szelőcze helységben laktak.

A fiúk közűl I. György Poroszlóra házasodott, hová halála után özvegye gyermekeivel Györgygyel, Jánossal és Mihálylyal együtt letelepedett, ezeknek utódaik Borsod és Heves megyékben laknak.
I. Ferencznek két fia maradt: Péter és II. György, amaz Modor városába telepedett, és fia György is ott lakott; II. Györgynek szintén két fia volt György és István, kik utósok nélkül enyésztek el. I. Péternek feleségétől Verebes Annától három fia maradt, kik közűl István és János Szőnyre telepedtek és magnélkül haltak el, Ferencz pedig Tatába költözött, hol maradékai is laknak.

I. István 1698. febr. 23-án született. Felesége Lépő Erzsébet volt, kitől három gyermeke lett, ugymint: István, Ferencz és Rebeka ns. Kovács Jánosné.
Most emlitett Ferencznek neje volt Kovács Erzsébet, kitől gyermekei ezek,